forrás: Diskuszucht Stendker GmbH & CO. KG, közölve Diskuszucht Stendker GmbH & CO. KG engedélyével.
Vízkémiai és vízminőségi adatok
A vadonból kifogott diszkoszhalak inkább azt a vizet részesítik előnyben, amely nagyon hasonlít az eredeti élőhelyük, az Amazonas vizéhez.
Az amazóniai víz nagyon lágy (gH 0-3, kH 0-3, pH: 4-6) és nagyon alacsony vezetőképességű (100-400 µs).
Diszkoszhalaink azonban sok tenyészgeneráció óta megszokták a keményebb vizet (csapvizet).
Tenyészetünk vízkémiai adatai:
összkeménység: gH 15
karbonát keménység: kH 8
pH-érték: 7
vezetőképesség: 800 µs
hőmérséklet: 29°-30°C
A legfontosabb vízparaméterek tekintetében diszkoszhalaink a következő tűréshatárokkal rendelkeznek:
összkeménység: gH 0-30,
karbonátkeménység: kH 0-25,
pH-érték: 4,0-8,3,
vezetőképesség: 150-1200 µs.
A rövid távú vízhőmérséklet-változások tűrésehatára: 25°-34°C
Ez azt jelenti, hogy Európa összes csapvizének több mint 95%-a alkalmas a diszkoszhalaink tartására.
Vízkémia
Az akváriumvíz vízkémiai értékeinek módosítására számos egyszerű módszer létezik.
Például fordított ozmózis vagy demineralizáló berendezés segítségével a csapvizet szinte desztillált vízzé alakíthatjuk. Ezekben a folyamatokban a vízkeménységet kb. 99%-al lehet csökkenteni, és erősen csökkenthető a vezetőképesség kb. 50 µs-re.
Ezután ezt a kezelt vizet összekeverheti csapvizével, amíg el nem éri a kívánt vízkémiai értékeket. Ez lehetővé teszi, hogy olyan vizet állítson elő, amely alkalmas a vadonfogott diszkoszhalakhoz, vagy a tenyészteni kívánt diszkoszpárok számára.
Hogyan befolyásolja a halak etetése a vízkémiai értékeket?
Először is fontos megjegyezni, hogy a kis akváriumok (nano-akváriumok vagy 150 liter alatti akváriumok) vízkémiája nagyon gyorsan és markánsan megváltozhat.
Nagyobb akváriumokban (180-1000 liter) a vízkémiai értékek fokozatosan változnak a nagy térfogat miatt. Ezáltal a nagyobb akváriumok alkalmasabbak az első akvárium-tulajdonosok számára.
Ha eteti halait, például a Stendker diszkoszeleséggel, növeli vizének foszfáttartalmát, amelyet a növények és az algák felhasználhatnak növekedésükhöz.
Ezenkívül, ha az akváriumvíz pH-értéke kevesebb, mint 7, ammónium, ha a pH értéke 7 felett van, ammónia képződik.
Ezt a két vegyületet szűrőbaktériumok bontják le, először nitritre, majd nitrátra.
Az ammónia és a nitrit mérgező, és felhalmozódhat halai véráramában, ami magas koncentrációban halálhoz vezethet.
Egy régebbi és jól bejáratott szűrő, amelyben jól működő baktériumkultúra alakult ki, mindig biztosítja az ammónium-, ammónia- és nitrittartalom nullához közeli értékét. Ezzel szemben a szűrőbaktériumok mikrobiális aktivitása a foszfát- és nitráttartalom fokozatos növekedését és a víz pH-értékének csökkenését okozza. Ez szükségessé teszi a rendszeres vízcserét. Az, hogy milyen mennyiségű vizet kell cserélnie és milyen gyakran, attól függ, hogy mennyi eleséget ad a halainak, illetve ennek következtében mennyi a halak által termelt ürülék mennyisége.
Például: kevesebb hal = kevesebb takarmány = kevesebb vízcsere
Konkrét példával: 180 literes akvárium, 12 diszkoszhal (10 cm), 50 neon, 6 harcsa és 4 törpesügér, javasoljuk a heti 1x vízcserét, az akvárium víz 1/3-át cserélve.
Az itt megnevezett vízkémiai értékek teszteléséhez szakkereskedésekben vásárolhat csepp teszteket vagy indikátorcsíkokat.
Ezeket a vízkémiai értékeket rendszeresen ellenőrizni kell.
Folyadékteszt-készletek / indikátorkészletek és vízkémia
Az ammónium akkor alakul ki, ha a víz pH-értéke 7 alatt van, vagy ha egy szűrő még nem működik megfelelően.
Megakadályozhatja az ammónium értékének emelkedését, ha minimalizálja a halaknak adott eleség mennyiségét.
Az ammónia akkor alakul ki, amikor a víz pH-értéke meghaladja a 7 értéket, vagy ha egy szűrő még nem működik megfelelően.
Megakadályozhatja az ammónia értékének emelkedését, ha minimalizálja a halaknak adott eleség mennyiségét.
A nitritszintet naponta tesztelni kell új akváriumokban.
Ha normál (teljes) mennyiséget etet, és a nitritnek már nincs nyoma, akkor leállíthatja a nitrit vizsgálatát.
Csak akkor kell újra tesztelni, ha a szűrő teljesítménye (a lebontó képessége, nem a vízhozama!) a szűrő tisztítása miatt csökken, vagy ha áramkimaradás miatt, vagy meghibásodás miatt állt a szűrő. Ez esetben újra naponta, kb. 1 héten keresztül kell tesztelni a nitritet.
Ennek az a célja, hogy ellenőrizzük, hogy a szűrő ismét elérte-e teljes teljesítményét.
Halai viselkedéséből is megtudhatja, hogy a nitritszint rendkívül magas-e.
Magas nitritszint esetén a halak általában elutasítják az eleséget, és erősen és gyorsan lélegeznek.
Ebben az esetben kérjük, azonnal ellenőrizze a nitritet.
Ha a nitrit szintje magas, azonnal hagyja abba az etetést és végezzen 90% -os vízcserét.
A nitrátszintet évente háromszor vagy négyszer kell tesztelni, közvetlenül a vízcsere előtt.
Ha a nitrát szintje meghaladja a 380 mg / 3,8 liter szintet (100 mg/l), tanácsos több vizet cserélni és / vagy gyakrabban végezni a vízcserét, hogy biztosítsa a halak egészséges növekedését.
A pH-értéket heti egyszer kell tesztelni.
Ha a pH-érték mondjuk 7,5-ről 6,0-ra esik, mielőtt egy teljes hét letelik, akkor már itt az ideje, hogy elvégezzük a vízcserét.
Ellenkező esetben a pH-érték nagyon gyorsan csökkenni fog (a savtartalom növekszik).
Ha a pH-érték eléri a 3,6-ot, a savasság olyan magas, hogy halálos a halai számára.
A foszfátszintet csak akkor kell vizsgálni, ha fokozott alganövekedést tapasztal.
Csökkentheti a foszfátszintet, ha több vizet cserél és / vagy gyakrabban hajt végre vízcserét.
Összkeménység
Ha csapvizet keverünk ozmózis vízzel a vadonfogott diszkoszhalak tartásához, vagy a diszkoszpárok tenyésztéséhez, akkor a vízkeveréket csak az elején kell tesztelni, hogy az ideális gH-érték 1 és 4 között legyen.
Karbonát keménység
Ha csapvizet keverünk ozmózis vízzel a vadonfogott diszkoszhalak tartásához, vagy a diszkoszpárok tenyésztéséhez, akkor a vízkeveréket csak az elején kell tesztelni, hogy az ideális kH-érték 1 és 2 között legyen.
Magyar